Henri-Frédéric Amiel

Toute vie a sa grandeur et comme il t'est impossible de sortir de Dieu, le mieux est d'y élire sciemment domicile.

Minden életnek megvan a maga nagysága, és minthogy számodra lehetetlen Istent elhagyni, a legjobb tudatosan otthonoddá tenned.


Il n'est pas de joies si profondes que je ne les aie traversées. Ravissement du beau, félicité pure de la sainteté, sérénité lumineuse du génie mathématique, contemplation sympathique et passionnée de l'historien, passion recueillie de l'érudit, culte respectueux et fervent du naturaliste, ineffables tendresses d'un amour sans limite, joie de l'artiste créateur, vibration a l'unisson de toutes les cordes: n'ai-je pas eu des heures pour tous ces sentiments?

Nincs oly mély öröm, amit meg ne éltem volna. A szépségtől való elragadtatás, a szentségből áradó tiszta boldogság, a matematikai géniusz sugárzó nyugalma, a történetíró együttérző és szenvedélyes szemlélődése, a tudós elmélkedő szenvedélye, a természetbúvár tiszteletteljes és buzgó imádata, a határtalan szerelem kimondhatatlan gyöngédsége, az alkotóművész öröme, minden húr egybehangzó rezgése: nekem ne lett volna alkalmam ezekre az érzésekre?


Sans religion et sans poésie la mort est une chose hideuse, et l'homme n'est qu'une brute.

Vallás és költészet nélkül a halál borzalmas dolog, és az ember csak primitív, sötét.