Philippe Zeissig

Alors, la grandeur

Avez-vous vu? - les sapins ont mis leurs bourgeons. Ils vont grandir encore. Un arbre grandit toute sa vie: le veinard! Pour nous, les hommes, a 20 ans, c'est terminé! Et Jésus lui-meme disait:
Ce n'est pas qu'on ait tous envie d'atteindre, comme un arbre, 20 ou 30 metres de haut. Non! Mais ce qui est beau, c'est cette idée de grandir toute sa vie.
Eh bien, grandir ainsi, c'est aussi pour nous. Car pour l'homme, quand la croissance ne peut plus etre extérieure, elle peut etre intérieure.
Pour l'arbre, il n'y a qu'une maniere d'etre grand; pour l'homme, il y en a plusieurs: il peut etre grand dans son cour, dans ses pensées.
- Oui, maman!> Mais un jour, la grandeur qui peut venir de la soupe, c'est fini!
Reste alors la grandeur qui peut venir de la Foi, de L'Espérance, de L'Amour.

Tehát a nagyság

Látták már? - rügyeznek a fenyők. És még nőni fognak. Egy fa egész életében nő: ó, a szerencsés! Nekünk embereknek a növekedés húszévesen befejeződött! És Jézus Maga mondta: "Törhetitek magatokat, amennyire csak akarjátok, egyetlen centimétert sem fogtok hozzátenni magatoknak a ti méretetekhez."
Nem azért, mintha mindenki arra vágyna, hogy mint egy fa, 20-30 méter magasra érjen. Nem! Hanem ami szép, az ez az eszmény; növekedni egész életünkben!
Hát igen, így növekedni, ez számunkra is lehetséges. Mert ha az ember növekedése többé már nem lehet külső, belső azért még lehet.
A fának csak egy módja van, hogy nagy legyen; az embernek ennél több: ő a szívében, a gondolataiban lehet nagy.
"Edd meg a levesed, ha nagy akarsz lenni!
- Igen, mama!" De ez a növekedés, amit a leves adhat, egy nap véget ér!
Tehát marad a nagyság, mely a Hitből, a Reménységből és a Szeretetből jöhet.